Antoine-Vincent Arnault
Levél a szélben
Leválva száradról,
Szegény kiszáradt levél,
Hova mész? – Semmit sem tudok róla.
Az orkán széttörte a tölgyfát,
Ami egyetlen támaszom volt.
Szeszélyes fuvallatával
Zefír vagy Északi Szél
Attól a naptól vezet engem
Erdőből síkságra,
Hegyről völgybe;
Megyek, ahova visz a szél,
Panaszkodás vagy ijedelem nélkül;
Megyek, ahova minden megy,
Ahova megy a rózsalevél,
És a babérlevél.
Lipp Tamás fordítása
La feuille au vent
De ta tige détachée,
Pauvre feuille desséchée,
Où vas-tu ? – Je n’en sais rien.
L’orage a brisé le chêne
Qui seul était mon soutien.
De son inconstante haleine
Le zéphyr ou l’aquilon
Depuis ce jour me promène
De la forêt à la plaine,
De la montagne au vallon.
Je vais où le vent me mène,
Sans me plaindre ou m’effrayer :
Je vais où va toute chose,
Où va la feuille de rose
Et la feuille de laurier.
1802 (Antoine-Vincent Arnault Poems)
Arnault 36 éves korában írta ezt a verset. Ennek nyomán született meg Giacomo Leopardi Imitazione című verse. Nem lehet biztosan tudni, mikor, de Carducci szerint 1818-ban írta a 20 éves Leopardi, világhírűvé téve vele Antoine-Vincent Arnault La feuille au vent című versét is.
Leopardi parafrázisnak tekintette a saját költeményét, ezért lett a címe “Imitáció”. Én azonban többet érzek benne, mint korrekt címadást. Az ember lényegéhez tartozik, hogy utánzat, azé, aki mozgatja.
Imitáció
Tulajdon törzsedtől távol
Szegény törékeny levél
Hova mész? – A bükkfától
Elszakított a szél, onnan hol a bölcsőm volt.
Ő megfordul, letér bárhol
Az erdőből a mezőre,
A völgyből a hegyekbe visz a tetőre.
Vándorolok örökösen
Együtt ővele, nem is tudok semmi másról.
Hova minden dolog elér,
Megyek, mint mindenki más,
Ahogy a rózsalevél
És a babér az ágról.
Lipp Márta fordítása.
XXXV – IMITAZIONE
Lungi dal proprio ramo,
Povera foglia frale,
Dove vai tu? – Dal faggio
Là dov’io nacqui, mi divise il vento.
Esso, tornando, a volo
Dal bosco alla campagna,
Dalla valle mi porta alla montagna.
Seco perpetuamente
Vo pellegrina, e tutto l’altro ignoro.
Vo dove ogni altra cosa,
Dove naturalmente
Va la foglia di rosa,
E la foglia d’alloro.
Ezen a videón Leopardi verse hallható olaszul:
Frederick Townsend fordítását 1887-ben adták ki, ma is élő. 2008-ban ismét megjelent reprint kiadásban.
Imitation
Wandering from the parent bough,
Little, trembling leaf,
Whither goest thou?
“From the beech, where I was born,
By the north wind was I torn.
Him I follow in his flight,
Over mountain, over vale,
From the forest to the plain,
Up the hill, and down again.
With him ever on the way:
More than that, I cannot say.
Where I go, must all things go,
Gentle, simple, high and low:
Leaves of laurel, leaves of rose;
Whither, heaven only knows!”
Nyersfordításban magyarul :
Imitáció
Elkóborolva a szülői ágtól / Kicsi, reszkető levél / Ugyan hova mész?/ “A bükkfától, ahol születtem, / Az északi szél elszakított, / Őt követem repülésében / Hegyen át, völgyön át, / Az erdőből a síkságra, / Hegyre fel és le megint. / Örökké úton ővele, / Ennél többet nem mondhatok. / Ahova megyek, minden dolognak mennie kell, / Finomnak, egyszerűnek, magasnak és alacsonynak; / A babérlevélnek és a rózsalevélnek: / Hogy hova, csak az ég tudja!”
Nekem nagyon tetszik, és érdekes is számomra ez a fordítás. Nem tartja Leopardi 13 sorát. Hozzátold két magyarázó sort, mely tartalmat a Leopardi vers stílusában hordozza. Így 15 soros lesz, mint az Arnault vers.
A videó linkjét nem tudom beírni, mert nem érzékeli a cafeblog. A YouTube-on nem találtam angolul, de ha valaki szeretné meghallgatni, “poemhunter” címszóval és a vers címével megtalálja a neten.
Kép: Paul Gauguin, Christ in the Garden of Olives. 1889.l
