Repülőterek
Magamban járom a világban a repülőtereket.
Rengeteg úton, a sok-sok állomás,
és a magányosság, ami az időn átvezet.
A bennem lakó fájdalom tette, és most…
Próbálok elindulni, nem vele.
Már nem lehet tovább utazni. És védtelen testtel kiállni az
ítéletidőt.
A tengeri szellő legbelül zavarba hoz.
A nyugalmat keresem, mégsem érem el.
Magasabb hajóárbocra függeszkedek.
hogy a szememmel kövessem a messzi földeket.
Nincs kikötő bennem.
Állomás sincsen.
Az ember én vagyok, aki búcsút vett tőlem.
És ezután nem futunk össze már.
Lipp Márta fordítása
Aero-portos
Sozinho movo-me pelos aeroportos do mundo.
Em muitas viagens, muitos destinos
e uma solidão que atravessa o tempo.
Fiz da dor minha morada e agora…
Tento partir e não consigo.
Já não tenho para onde ir. Meu corpo nu exposto às intempéries.
Uma brisa marinha turva-me a alma.
Busco repouso e não alcanço.
Estou pendurado no mastro mais alto
a perseguir com o olhar a terra distante.
Em mim não há porto,
Não há destino.
O homem que me disse adeus sou eu.
E nunca mais nos reencontramos.
2005.
Guiomar de Grammont, (teljes nevén Guiomar de Grammont Machado de Araújoe Souza) brazil költő. 1963. október 3. Ouro Preto, Minas Gerais, Brazília.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: