FORDÍTÁSOK

úgy csinálunk, mintha rendben volna minden

úgy csinálunk, mintha rendben volna minden, megtépázott

és a múlt vasruhájába burkolt testek, égésnyomok

bent a testben, a beszélgetések mélyén riadt sikolyok:

úgy csinálunk, mintha rendben volna minden, rám nézel és tudod:

az utca, ahol találkozik a szemünk, az éjszaka:

az emberek nem képzelnek: olyan nevetségesek az emberek,

olyan szánalmasak: az emberek beszélnek és nem képzelnek:

becsukódunk: úgy csinálunk, mintha rendben volna minden:

egyforma, forró vér a bőr alatt, bármi előtt, minden egyes napon,

félelem vihar a mosolygó ajkakon: tényleg meghalok?,

kérdezem magam: tényleg meghalok? Csak rám nézel és tudod:

tüzes vasak, láng, csönd és eső, ami nem beszélhet:

szerelem és halál: úgy csinálunk, mintha rendben volna minden:

kell az a mosoly: az óceán eléget, a tűzvész megfojt.

                                                                     Lipp Márta fordítása

fingir que está tudo bem

fingir que está tudo bem: o corpo rasgado e vestido
com roupa passada a ferro, rastos de chamas dentro
do corpo, gritos desesperados sob as conversas: fingir
que está tudo bem: olhas-me e só tu sabes: na rua onde
os nossos olhares se encontram é noite: as pessoas
não imaginam: são tão ridículas as pessoas, tão
desprezíveis: as pessoas falam e não imaginam: nós
olhamo-nos: fingir que está tudo bem: o sangue a ferver
sob a pele igual aos dias antes de tudo, tempestades de
medo nos lábios a sorrir: será que vou morrer?, pergunto
dentro de mim: será que vou morrer? olhas-me e só tu sabes:
ferros em brasa, fogo, silêncio e chuva que não se pode dizer:
amor e morte: fingir que está tudo bem: ter de sorrir: um
oceano que nos queima, um incêndio que nos afoga.

2001.

Kép: Victor Vasarely, Vega-Nor, 1969.

az író

azt mondta, nem tudom, vajon mért írom le a nevedet.

rápillantottam, azt feleltem, nem a nevem az egyetlen olyan

valami, amit le tudsz írni.

leírta egy papírlapra a nevemet, és beletelepedett

egy karosszékbe, és egy kandeláber fénye volt a hold sugara,

rávetült a leírt szavakra.

és azt mondta, szeretlek.

azt mondta, félek, hogy egy nap majd nem fogom birtokolni

a képességet, hogy leírjam a nevedet. azt mondtam, nem csak a

nevem az, amit le tudsz írni.

még sok-sok éven keresztül írogatta le a nevemet,

megkérdeztem, miért írogatod örökösen mindig

a nevemet. Akkor rám pillantott és megkérdezte halkan,

te ki vagy?

                                                     Lipp Márta fordítása

O ESCRITOR

ele disse não sei porque escrevo o teu nome.
eu olhei para ele. eu disse o meu nome não
é tudo o que podes escrever.

ele escrevia o meu nome num papel. ele sentava-se
numa cadeira e o luar era a luz de um candeeeiro
sobre as palavras escritas.

ele disse amo-te.

ele disse tenho medo que um dia deixe de poder
escrever o teu nome. eu disse o meu nome não
é tudo o que podes escrever.

ele escreveu o meu nome durante muitos anos.
e eu perguntei porque continuas a escrever
o meu nome? ele olhou para mim. e perguntou
quem és tu?

2002.

Kép: Claude Monet, A Szajna Port Villeznél. Harmónia kékben. 1894.

daruk rakják ki az árut a rakparton, és én szeretlek téged

daruk rakják ki az árut a rakparton, és én szeretlek téged.

izolált emberek sétálnak a körúton, és én szeretlek téged.

elektromos csöndek szikráznak a szerkezetekben, és én szeretlek téged.

rombolás áll a káosszal szemben, rombolás a káosszal szemben, és én szeretlek téged.

torz testek tükröződnek a kirakatokban, és én szeretlek téged.

éveket emészt el az elraktározott felejtés, és én szeretlek téged.

az egész város az éjre készülődik, és én szeretlek téged.

                                                                        Lipp Márta fordítása

gruas no cais descarregam mercadorias e eu amo-te

gruas no cais descarregam mercadorias e eu amo-te.
homens isolados caminham nas avenidas e eu amo-te.
silêncios eléctricos faíscam dentro das máquinas e eu amo-te.
destruição contra o caos, destruição contra o caos e eu amo-te.
reflexos de corpos desfiguram-se nas montras e eu amo-te.
envelhecem anos no esquecimento dos armazéns e eu amo-te.
toda a cidade se destina à noite e eu amo-te.
2008.

Kép: Mario Eloy, Táncmulatság a kerületben.