FORDÍTÁSOK

Poétikus nap

Poétikus nap,

Amit átitat

A szép!

A tompa hajnal,

A vészt hordozó hírek,

És váratlanul minden

Fényes lesz, tele bájjal!

Még hogy nincsenek csodák!

Vannak, de azokban nem a szokásos tény van…

Igazi bánat,

Hogy az emberi lélek nem eléggé tágas,

Vagy hogy már nincs hely benne másnak.

                                                Lipp Márta fordítása

Dia Poético

Que lindo dia
De poesia
Se pôs!
A manhã baça,
O jornal carrancudo,
E, de repente, tudo
Cheio de luz e graça!

E que não há milagres!
Há, mas são destes, que não provam nada…

É uma pena
Que a nossa alma seja tão pequena,
Ou já esteja ocupada

Coimbra, 1950. június 7.

A “Diário V.”  (Napló V.) című kötetben.

Miguel Torga (Adolfo Correia de Rocha, 1907. São Martinho de Anta – 1995. Coimbra). A XX. század egyik legnagyobb portugál költője. Orvos, költő, író, és drámaíró.   Ő volt az első, akit Camões Díjjal tüntettek ki 1989-ben. 1960 és 1994 között többször jelölték Nobel Díjra, és őszintén remélték, hogy ő lesz az első portugál nyelvű író, aki megkapja.

Éjszaka

Éjjel, semmi palástja,

Ahol meglapul minden,

Megrekedt melódia

Az elnémult fülekben.

Megtért eredet, csend

Elvesztett ütközetben;

Halott rög, ahol pihen

A megtagadott élet.

Feloldatlan vétek.

Érzéketlen gesztus;

Éjszaka, a szívem

A keresésedre indul.

1943.

      Lipp Márta fordítása

NOITE

Noite, manto do nada
Onde se acolhe tudo,
Melodia parada
Nos ouvidos de um mudo.

Mãe do regresso, paz
Da batalha perdida;
Leiva morta onde jaz
A renúncia da vida.

Pecado sem perdão.
Aceno sem ternura;
Noite, o meu coração
Anda à tua procura.
–
Coimbra, 26 de Novembro de 1943
in Diário III

Miguel Torga (Adolfo Correia de Rocha, 1907. São Martinho de Anta – 1995. Coimbra). A XX. század egyik legnagyobb portugál költőjeként tartják számon. Orvos, költő, író, és drámaíró.   Ő volt az első, akit Camões Díjjal tüntettek ki 1989-ben. 1960 és 1994 között többször jelölték Nobel Díjra, és őszintén remélték, hogy ő lesz az első portugál nyelvű író, aki megkapja.

Szemfedő

A nap kihajt az éjből,

Ahogy termésből a sarja.

Örömében egy rigó nevetve

Az eget gyászából fölriasztja.

Szükség volt énekszóra,

De himnuszra, abszolútra.

És ki énekeli meg,

Ki képes ekkora tettre?

A líra belehalt a

Fejvesztett ügyeskedésbe.

1946.

                Lipp Márta fordítása

SUDÁRIO

O dia rompe de noite
Como um rebento do fruto.
Ri-se um melro de alegria,
Acorda o céu do seu luto.
Era preciso cantar,
Mas um hino absoluto.

E quem o canta, quem é
Capaz de uma tal façanha?
A poesia morreu
De desespero e de manha.

1946. Diário III

Miguel Torga (Adolfo Correia de Rocha, 1907. São Martinho de Anta – 1995. Coimbra). A XX. század egyik legnagyobb portugál költőjeként tartják számon. Orvos, költő, író, és drámaíró.   Ő volt az első, akit Camões Díjjal tüntettek ki 1989-ben. 1960 és 1994 között többször jelölték Nobel Díjra, és őszintén remélték, hogy ő lesz az első portugál nyelvű író, aki megkapja.