Ahhoz hogy neki ilyen hosszú és vékony nyaka legyen
Ahhoz hogy a csuklója kecsesen mozduljon mint a fűszál
Ahhoz hogy tiszta legyen a tekintete és szembenéző
Ahhoz hogy ilyen szálegyenes legyen a dereka
Hogy a fejét ilyen büszkén felemelve hordja
Ilyen kivételes fényt sugározzon a homloka
Az kellett hogy meggörbített testű és nehéz türelmes kezű
Rabszolgák egymást sorban követő nemzedékei
Szolgálják a még némiképp darabos és köznapi
Vadul kapzsi és csaló hercegek sorát
Egymást követő nemzedékeken át
Ez a beláthatatlan emberpazarlás
Pusztán azért volt hogy ő ez a számkivetett
Lezárt céltalan tökéletesség legyen
Lipp Márta fordítása
Retrato de uma princesa desconhecida
Para que ela tivesse um pescoço tão fino
Para que os seus pulsos tivessem um quebrar de caule
Para que os seus olhos fossem tão frontais e limpos
Para que a sua espinha fosse tão direita
E ela usasse a cabeça tão erguida
Com uma tão simples claridade sobre a testa
Foram necessárias sucessivas gerações de escravos
De corpo dobrado e grossas mãos pacientes
Servindo sucessivas gerações de príncipes
Ainda um pouco toscos e grosseiros
Ávidos cruéis e fraudulentos
Foi um imenso desperdiçar de gente
Para que ela fosse aquela perfeição
Solitária exilada sem destino
1947. A “Dia do Mar” című kötetben.
A videón Nuno Gonçalves XV. századi portugál udvari festő képe.
Felső kép: Thomas Gainsboroug, The honourable Frances Duncombe, 1775-1777.