miféle lakattal
tartom az időt majd távol
azonközben hogy
a szerelem az otthon
része lesz
hallgatag
szemekkel
a semmin
pihenő
kezekkel
kevés dolog
fáj
úgy ahogy bent
a homályban a
sistergésében megdermedt
emlékezet
Lipp Márta fordítása
RUA DAS ACÁCIAS, 423
que fechaduras
trancarei para o tempo?
em meio ao
translado doméstico
o amor
com olhos
calados
e mãos
pousadas
no nada
pouca coisa
faz
doer assim
dentro da tarde
fervendo e já congelada
de memória
2004.
Adriano Menezes brazil költő.
(1965. Minas Gerais, Brazília).
Kép: António Carvalho da Silva Porto, Na cisterna, 1885.