A halál mindig korai,
Merthogy az élet rövid.
A most színleli azt, ami
Lehetett volna, de nincs.
A szerelem elindult,
Az eszményi nem halt el,
És aki felényúlt,
Nem tudja, mit ért el.
De ezek a halálnak
Sorok a nem biztoshoz,
A sors könyvébe íródnak,
Amit Isten nyitva hagyott.
Lipp Márta fordítása
A morte chega cedo,
Pois breve é toda vida
O instante é o arremedo
De uma coisa perdida.
O amor foi começado,
O ideal não acabou,
E quem tenha alcançado
Não sabe o que alcançou.
E tudo isto a morte
Risca por não estar certo
No caderno da sorte
Que Deus deixou aberto.
Fernando Pessoa
1933. szepteber 11.
Kép: Szőnyi István, Tavaszi táj, 1936.