A napot és az éjszakát pergetve. Gisela Gracias Ramos Rosa verse

A napot és az éjszakát pergetve

Ahogy a napot és az éjszakát pergettem

a remény és az álom állatait hívtam

és a forgatókönyvbe új jelek ivódtak be

amik egy ősrégi írást tártak fel

ekképpen tehát egy vizes folt avatott be engem

egy gazdagon hálózott szöveg belsejében amely

a komplex emberi összefüggést ábrázolta

attól a naptól haragos állatok vizslattak

a nyomomban és aggodalmaskodva másmilyen szavakat

bányásztak elő és az örökös ellenségeskedéssel

tévútra csaltak

Ahogy a napot és az éjszakát pergetem

a bizakodás összes állatát hívom hogy legyen végre

az élet a horizont és az álom

                                                     Lipp Márta fordítása

Lavrando o dia e a noite

Lavrando o dia e a noite chamei a mim

os animais da confiança e do sonho

e no guião da vida surgiram pegadas

revelando uma escrita antiga

iniciei-me então com uma tinta de água

encontrada num texto cuja malha era densa

e traçava o complexo contexto humano

desde esse dia animais da ira perscrutam

ao longe o meu caminho e com receio inventam

palavras díspares e com animosidade iludem

em descaminho

Lavrando o dia e a noite chamo a mim

todos os animais da confiança para que a vida

seja enfim o horizonte e o sonho

2015.

Gisela Gracias Ramos Rosa portugál költő. (1964. Maputo, Mozambik). Kulturális antropológus. Tíz verseskötete jelent meg. 2012-ben elnyerte az Unesco költészeti díját.

Tovább a blogra »