van egy nyers fény
van egy nyers fény ami letapogatja a nevemet
és apránként megőrül
a visszaemlékezés nyirkos közegében.
a szó tere
addig tágul míg beleér a tárgyak fullasztó idejébe.
leülök hogy a partot figyeljem
ahogy a víz retteg mikor már túl közel van és
a kérdéseknél ér partot.
a szemhéjak lecsorgatnak az idegeken.
minden név gipszfigurájában a síkos időátjárón
kibírhatatlan közöny van
és egy túlfűtött hely ahol az ész képes tönkretenni
az élet összes kibetűzhető jelét.
minden név, a saját méhe mozdulatlan belsejében,
a homálytól felhevült vérben,
egyetlenegy súlyos fényt hordoz,
kimondhatatlan.
Lipp Márta fordítása
|
há uma luz selvagem há uma luz selvagem que me percorre o nome e que enlouquece lentamente no interior húmido da memória. o espaço da voz expande-se até à idade irrespirável dos objectos. sento-me a observar a praia e a forma como a água tem medo de se aproximar demasiado e pousar nas perguntas. as pálpebras escorrem-me até aos nervos. há um frio insuportável na passagem escorregadia das horas no gesso de cada nome, e um sítio febril onde a inteligência consegue deteriorar todos os vestígios decifráveis de vida. cada nome, no interior imóvel do seu ventre, no sangue fervido das noites, transporta uma luz pesada, impronunciável. |
in O Sono Extenso, 2011
Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis, Portugália) portugál költő. Keleti tudományokból, valamint a kínai-portugál interkulturális kapcsolatokból szerzett diplomát és tudományos fokozatot, Portugáliában a Minhoi Egyetemen és Kínában a Tiencsini Egyetemen. Jelenleg Kínában él, professzor a Tiencsini Egyetem idegen nyelvek szakán. Öt verseskötete jelent meg, a legutóbbi („A Transfiguração da Fome”, „Az éhség átváltozása”) épp a napokban került piacra. Több portugál költészeti díj birtokosa, 2017-ben részt vett az isztambuli Nemzetközi Versfesztiválon.