FORDÍTÁSOK

Mai Katedrálisok. Sara F. Costa verse.

 

Mai Katedrálisok

 

ez itt lakóhely tízmilliót meghaladó lélekszámmal

autók emberek és biciklik

folytonos összevisszaságban.

kétségtelen lakóhely mert az embereknek piszkos a kezük

és túlélési reményeik vannak a belső béke gyakorlásának

saját módjai által.

neon forrópontok szüntelenül átszelik a mai

katedrálisok irányába futó utakat:

az épületek amik Istent próbálják meg elérni

vagy isten házainak őrzői ok nélkül vannak?

átjár egy globális szellem

tele nomád brutalitással.

szennyezett lélegzetet veszünk.

a világ másik oldala ugyanaz mint a másik oldala a világnak.

 

 

                                                                    Lipp Márta fordítása

 

 

Catedrais Contemporâneas

 

esta é uma vila com mais de dez milhões de habitantes

são carros e gente e bicicletas

num caos perpétuo.

é certamente uma vila porque as pessoas têm mãos sujas

e expectativas de sobrevivência pelo seu próprio cultivo

da paz interior.

vidas de néon que constantemente atravessam estradas

em direção a catedrais contemporâneas:

os edifícios que tentam chegar a Deus

ou são os donos dos edifícios deuses sem causa?

passa por mim um fantasma global

cheio de violência nómada.

trocamos respirações poluídas.

o outro lado do mundo é igual ao outro lado do mundo.

2018.

 

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis, Portugália) portugál költő.  Keleti tudományokból, valamint kínai-portugál interkulturális kapcsolatokból szerzett diplomát és tudományos fokozatot, Portugáliában a Minhoi Egyetemen és Kínában a Tiencsini Egyetemen. Jelenleg Kínában él, professzor a Tiencsini Egyetem idegen nyelvek szakán.  Öt verseskötete jelent meg, a legutóbbi  („A Transfiguração da Fome”, „Az éhség átváltozása”) épp a napokban került piacra.  Több portugál költészeti díj birtokosa, 2017-ben részt vett az isztambuli Nemzetközi Versfesztiválon.

 

Kép: „The City of the Slat” de Santiago Ribeiro.  A vers ezzel az illusztrációval jelent meg a Revista de Poesia&Contemporânea  Mallarmargens folyóiratban: Sara F. Costa: 7 poemas de “Transfiguração de Fome”  (Az éhség átváltozásai).

láthatatlan színpad. Sara F. Costa verse.

 

láthatatlan színpad

 

magammal hordom a nagy kérdéseket

melyek a beszéd súlyában égnek.

téged várlak a romlott éjszakát,

a zavartalan magányt

aki a házakhoz jársz és vissza

de hiszek a társulatodban

ahogy hiszek a napfény hiúságában

az élet a vállamon nekem üvölt

miközben a szégyen lélegzik

a titkok között.

ahol vagy és ahol jártál

boldogtalan odúk

a józan ész emeli fel őket

mert neked nincs értelmed

egy láthatatlan színpad részesei vagyunk

visszatértedben ne tévedj el

 

mert az igazság az hogy itt még sose voltál.

 

 

                                                 Lipp Márta fordítása

 

 

palco invisível

 

trago comigo as gigantes perguntas

que ardem no peso da fala.

de ti espero a noite corrompida,

a solidão contínua

que vai até aos prédios e retorna

mas acredito na tua companhia

como acredito na vaidade do sol

a vida ruge-me nos ombros

enquanto a vergonha respira

entre segredos.

onde estás e por onde andaste

são grutas miseráveis

que se erguem pela lógica

porque a tua presença não faz sentido

somos atores de um palco invisível

não te percas no retorno

porque a verdade é que nunca cá vieste.

 

2015.

 

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis, Portugália) portugál költő.  Keleti tudományokból, valamint kínai-portugál interkulturális kapcsolatokból szerzett diplomát és tudományos fokozatot, Portugáliában a Minhoi Egyetemen és Kínában a Tiencsini Egyetemen. Jelenleg Kínában él, professzor a Tiencsini Egyetem idegen nyelvek szakán.  Öt verseskötete jelent meg, a legutóbbi  („A Transfiguração da Fome”, „Az éhség átváltozása”) épp a napokban került piacra.  Több portugál költészeti díj birtokosa, 2017-ben részt vett az isztambuli Nemzetközi Versfesztiválon.

A hajszál kipattan az esőben, Sara F. Costa verse.

 

A  hajszál kipattan az esőben,

 

a figyelem lüktetésén

hullámzik át a tér.

a csend a hallható

őrületét kívánja.

az arc takarja az éjszakát

amíg a hegyek visszhangjai sodornak

bennünket

a korláttalanul lehetségesig.

az én művészetem képlékeny:

örökös lírai

vándorlással átitatott vászon.

az anyag újra feltalálja magát a nevek méhében.

 

                                                 Lipp Márta fordítása

 

 

O cabelo abre-se na chuva,

 

a praça flutua

pela atenção palpitante.

o silêncio quer enlouquecer

de forma audível.

e o rosto esconde a noite

enquanto os ecos das montanhas

nos envolvem

em possibilidades infinitas.

a minha arte é plástica:

uma tela molhada

em peregrinação lírica.

a matéria reinventa-se no útero dos nomes.

2015.

 

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis, Portugália) portugál költő.  Keleti tudományokból, valamint kínai-portugál interkulturális kapcsolatokból szerzett diplomát és tudományos fokozatot, Portugáliában a Minhoi Egyetemen és Kínában a Tiencsini Egyetemen. Jelenleg Kínában él, professzor a Tiencsini Egyetem idegen nyelvek szakán.  Öt verseskötete jelent meg, a legutóbbi  („A Transfiguração da Fome”, „Az éhség átváltozása”) épp a napokban került piacra.  Több portugál költészeti díj birtokosa, 2017-ben részt vett az isztambuli Nemzetközi Versfesztiválon.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!